november 2020

Túlzott meleg az autóban

Nagyon kell arra figyelni, hogy ha túlságosan felmelegszik nyáron az autó, a babák napirendje megváltozhat. Nyugtalanná válhatnak, alvási szokásaik felborulhathatnak,  tanácsos gyakrabban szellőztetni. Az autóban lévő klíma látszólag megkönnyíti a hőség elviselését, de a picik érzékenyebben reagálhatnak rá. Ha lehet ne érje őket közvetlenül az erős, hűvösebb levegő, mert könnyen megfázhatnak. Az autóban lévő hőmérséklet és a kinti hőmérséklet között ne legyen túl nagy különbség. A meleg miatt kiütések jelenhetnek meg a kisbabák bőrén, elsősorban az arcon, fejen, tarkón, nyakon és a popsin figyelhetjük meg, főként azok a testfelületen, ahol jobban izzadnak. Amit ennek érdekében tenni tudunk, az a túlöltöztetés elkerülése. Érdemes a kisbabákat gyakran kivenni az autósülésből, vagy hordozóból, hogy a bőrük ne izzadjon be túlságosan, szellőzni tudjon. Ma már autósülésekbe, babahordozókba, babakocsiba lehet vásárolni izzadásgátló betéteket. A melegkiütések viszkethetnek, ha a kicsi elvakarja, akár be is gyulladhat, gyógyulása nehezebb lesz. Itt is tanácsos a megelőzésre koncentrálni. Inkább pamutruhák viselése ajánlott, ezek jobban szívják a nedvességet, bőrük könnyebben lélegzik. A naptejek használata is javasolt, még az indulás előtt kenjük be a baba bőrét magas uv védelemmel ellátott krémmel. Ha hosszabb autós utazást tervezünk, el ne felejtsük a nyári, vékony sapka használatát. Ne vegyük le a gyerek fejéről, és ne engedjük, hogy ő levegye. Ezzel óvhatjuk őt a napszúrástól. A napszúrás sajnos igen komoly tüneteket  produkálhat, a fejfájáson kivül lázas lehet, arca kipirosodhat, de a legsúlyosabb az eszméletvesztés. Ha napszúrásra gyanakszunk és azt látjuk, hogy a baba nincs jól, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Inkább legyen 1-2 fölösleges körünk, minthogy nagyobb baja legyen a kicsinek. A nyári hőségben, tanácsos többször is megállni, vegyük ki a gyereket, hogy alaposan nyújtozkódhasson, és ne izzadjon bele az autósülésbe. Ablakra szerelhető napellenzővel is védhetjük a melegtől. Nagy melegben a fokozott izzadás folyadék és só vesztéssel jár, és ha ezeket nem pótoljuk kiszáradáshoz vezet. Soha ne hagyjuk se a gyereket, se a kisállatot még rövid időre sem a gépkocsiba bezárva. Hűtsük magunkat és folyamatosan pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot. Kirándulásra vagy utazásra mindig vigyünk magunkkal innivalót. Ez az innivaló ne cukros üdítő legyen, hanem sima víz, kisbabáknál visszahűtött forralt víz. Ügyeljünk a gyermekekre, mert ők fokozottan érzékenyek a melegre és az erős napfényre. Az autóban lévő klímát is ésszel használjuk, igaz ugyan, hogy a nyári hőségben jelentősen megkönnyíti az utazást, nem csak komfortosabbá, hanem biztonságosabbá is teszi azt, ám mégse szabad túlzásba vinni. Utazás vége előtt pár perccel a klímát ajánlatos kikapcsolni, hogy a lecsapódó pára ki tudjon belőle száradni. Ezzel elejét vehetjük a kórokozók megtelepedését elősegítő nyirkos közeg kialakulásának. Ráadásul így van idő fokozatosan alkalmazkodni a külső hőmérséklethez, kiszálláskor nem ér sokkhatásként a meleg, ami hirtelen vérnyomáseséshez, szédüléshez, elgyengüléshez vezethet. A kintinél 8-10 °C-kal hidegebbnél többre nem érdemes a klímát állítani, mert az emberi szervezet számára az ennél nagyobb különbség túlzottan megterhelő lehet. A meghűlés, ízületi gyulladás elkerülése érdekében pedig jó, ha a hűvös légáramot nem közvetlenül magunkra irányítjuk. A klímák rendszeres karbantartása nagyon fontos, a pollenszűrő az allergéneket és más szennyező anyagokat szűri ki, ezért érdemes legalább 15000 km-enként cserélni. Ha rendellenességet észlelünk mindenképpen menjünk szakemberhez, hiszen ha az elején nem orvosoljuk a problémát, a későbbiek folyamán komolyabb károk keletkezhetnek.

NoemiTúlzott meleg az autóban
tovább olvasom

Életveszélyes horror karavánok?

Ezek a járműszerelvények használt autókat szállítanak Németországból Romániába vagy Bulgáriába. A veszélyességük abban mérhető, hogy a legtöbb ilyen járművet vezető csupán B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, tehát a szabály értelmében nem is vontathatnának ekkora terhet. Így aztán azzal sem lehetnek tisztában, hogy hogyan viselkedik hirtelen fékezés esetén a jármű. További probléma, hogy a személyautókra szerelt vonóhorgok zömével nem lehet két tonnát vontatni, ezeket általában egy tonna össztömegű lakókocsikhoz és ötszáz kilós motorszállító utánfutókhoz tervezik. Azért választják mégis ezt a megoldást, mert sokkal költséghatékonyabb, egyszerre sok autót tudnak a célországba szállítani, nem beszélve arról, hogy ha esetleg büntetést kapnak, akkor is kevesebb egy alkalommal azt kifizetni. Elképesztő, ahogy vonulnak az utakon, nyitott platós teherkocsi platójára felraknak egy autót, aztán következik az utánfutó több személyautóval. De ennél vannak durvább esetek is, amikor a kisteherautó mögé több utánfutót kötnek, sőt azok mögött még vontatókötéllel is húznak még egy gépkocsit. Ilyenkor nem csak arról beszélhetünk, hogy mindez mennyire szabálytalan, hanem egyértelműen életveszélyes is. Egy ilyen járműszerelvény viselkedése az utakon kiszámíthatatlan, a fékútja beazonosíthatatlan, pláne, ha előzésbe kezd. Sajnos az is jellemző, hogy mindezek mellett még a sebességkorlátozást sem tartják be. Sima B kategóriás jogosítvány szükséges 3,5 tonna megengedett össztömegű kishaszonjárművek vezetéséhez, de ha 750 kiló megengedett össztömegnél nagyobb terhelhetőségű járművet vontat, B+E kategóriára lesz szüksége. Az előbbi esetben autópályán akár 130-cal közlekedhet, ha viszont utánfutót vontat, legfeljebb 80 km/órával.

NoemiÉletveszélyes horror karavánok?
tovább olvasom